Pozitív pszichológia 2. rész

Múlt hónapban bemutattuk Önöknek Budapest “boldogság szakértőjét” Paul Pahilt, a Budapesti Boldogság Hét rendezvény létrehozóját. Paul küldetése azon a meggyőződésén alapul, hogy minden embernek joga van az élet gazdagságának és javainak megtapasztalásához. E havi hírlevelünkben folytatjuk a párbeszédet a pozitív pszichológiáról.

Paul, mi a különbség a pozitív pszichológia és a pozitív gondolkodás között?

Óriási különbség van a kettő között! A pozitív gondolkodást nem támasztja alá tudomány ellentétben a pozitív pszichológiával. A pozitív pszichológia témáit: a csúcsteljesítményt, az érzelmi ellenálló képességet (reziliencia), a kreativitást a cégek és a különféle iparágak képviselői mind-mind vizsgálatra érdemes területnek tekintették, széles körű kutatásait éppen ezért finanszírozták is, így az eredmények által ők is képet kaphatnak arról, hogy az emberek, a munkavállalóik hogyan működhetnek jobban, hatékonyabban. Csíkszentmihályi Mihály fontos világvezető kutatási eredménye, a Flow, az Áramlat, miszerint minél több kihívást és flow közeli állapotot élünk át az életünkben, annál több kreatív energia szabadul fel bennünk és a motivációnk is ezzel egyenes arányban nő.

 

A pozitív pszichológia nem hagyja figyelmen kívül az élet negatív oldalait, hiszen sokszor ez indít el minket a változás útján. A közelmúlt neurológiai kutatásaiból megtudtuk, hogy agyunk idegpályái úgy “huzalozzák be” az agyunkat, hogy az agy a negatívumokra fókuszáljon, arra figyeljen, hogy mi a gond a körülöttünk lévő emberekkel és helyzetekkel. Ennek az emberi evolúció korai szakaszában igazán nagy jelentősége volt, mivel fontos volt, hogy minél előbb észre vegyük a távoli veszélyt elkerülve így, hogy egy vadállat zsákmányává váljunk. Az elmúlt legalább 20 évben már lehet, hogy nincs előnyünkre ez a nézőpont, hiszen minimálisak az esélyeink arra, hogy vadállatokkal találkozzunk. Manapság egészen más fajta képességekre van szükségünk pl. a munkahelyeinken: kreativitásra, érzelmi intelligenciára, és arra, hogy az agyunk minél jobban alkalmazkodjon a megváltozott világhoz. A pozitív pszichológia tudománya igen hasznos, mert segíti az embereket a megváltozott világhoz való alkalmazkodásban, saját és csapataik erősségeinek megismerésében, ezáltal segítve az elköteleződést munkájuk irányába is.

 

Milyen speciális eszközei vannak a pozitív pszichológia tudományának?

Mindenkinek egyéni motivációi vannak. Fel kell fedeznünk, hogy mi ad nekünk valódi örömet, milyen cselekvések adnak valódi szívből jövő pozitív érzelmeket. Mindenki számára mások az optimális feltételek, amelyek miatt átél pozitív érzelmeket. Ez azt jelenti, hogy az egyén saját kivirulásához (ezt részletesebben előző hírlevelünkben tárgyaltuk) vezető úton mindenkinek saját, önmagához illő ösvényt kell megtalálnia. A leginkább személyre szabott stratégiák megtalálása növeli a siker esélyét. A hála kifejezése stratégia például mindenképpen csökkenti a stresszt, növeli az önértékelést és erősíti a kapcsolatainkat is.

Mindannyiunknak van egy genetikusan öröklött, azaz egy adott boldogságszintje, ez az elérhető boldogságunk 50 százaléka. További 10 százalékot az életkörülményeink határozzák meg: hol élünk, milyen autót vezetünk, mennyi pénzt keresünk stb. A fennmaradó 40 százalék abból áll, hogy mit teszünk, mit választottunk a mindennapokban saját boldogságunk növelése érdekében. A pozitív pszichológia módszerei erre a 40 százalékra koncentrálnak.

Miután megtaláltuk az egyéni stratégiánkat, ami saját életünkhöz illik, hajlamosabbak leszünk más olyan  kiegészítő tevékenységeket is találni, amelyek segítenek elérni azt a bizonyos igazán rajtunk múló 40 százalékot. Választhatunk olyan tevékenységeket, melyek a legjobban passzolnak a személyiségünkhöz, legkönnyebben van lehetőségünk a végzésükre, vagy vezethet minket a szükség vagy a kitűzött cél elérésének vágya is. Bármilyen ezekbe a kategóriákba sorolható tevékenységek végzése, – tapasztalati bizonyítékok sora mutatja – a vágyott eredményt adja és újabb az embert boldoggá tévő tevékenységek végzésére inspirálnak. Az ilyen tevékenységek akár minden nap végezhető szokásokká válnak, nem  elérendő célként jelentkeznek. Átélni a pillanatot egyáltalán nem ugyanazt jelenti mint flowban lenni. A flowban teljesen elmerülünk a pillanatban, míg a pillanat átélésekor tudjuk, hogy mindez egyszer véget ér, ugyanakkor ezzel együtt is teljesen értékeljük. Mindenkinek egyéni a válasza arra a kérdésre, hogy hogyan lehetek boldogabb és hogyan lehet virágzóbb az életem. Mindenkinek érdemes a saját ösvényét megtalálnia.

Köszönjük Paulnak, hogy megosztotta velünk  a meglátásait és tapasztalatait a virágzással, a pozitív pszichológiával kapcsolatban, és ezáltal segített megtalálni, hogy élhetünk egészségesebb és boldogabb életet. Keressék Paul és csapatának kurzusait, és látogassanak el a Budapest Boldogság Hét programjaira, ahol magyar és angol nyelven is lesznek előadások. Az eleteroweb.eu oldalon találnak további érdekes cikkeket a témával kapcsolatban.


Paul úgy emlékszik, hogy életében először 12 évesen karatézás közben élte át a flowt, az áramlás-élményt. További áramlás-élményei tették brit és regionális karate bajnokká 14 évesen. A sportok iránti érdeklődése és a nemzeti bajnokságokon nyújtott eredményeinek javítási szándéka vezették arra az elhatározásra, hogy az egyetemen testnevelési és sporttudományi tanulmányokat folytasson, melyet később kiegészített pozitív pszichológiai posztgraduális tanulmányokkal. Akkorra már rendszeresen végzett coachingot felnőttek számára, hogy növelje teljesítményüket és jóllétüket. A tanulmányok végeztével Paul a British Airways különböző nemzetiségű csapatait tréningelte míg 2004-ben Budapestre nem költözött. Paul alapvetően abban hisz, hogy érzelmi rezilienciánkat naponta kell erősíteni és fejleszteni. Ezáltal szükség esetén úgy hajlunk meg, hogy közben nem törünk össze és úgy tudunk visszapattanni, hogy erősebbek vagyunk a jövőnk számára.