Dr. Seidner Judit – a szívek doktornője

Newsletter - Dr. Judit Seidner- Feb15Február a szív hónapja, így legutóbb kardiológusunkkal, Dr. Seidner Judittal beszélgettünk. Akinek még nem volt alkalma személyesen találkozni vele, a FirstMed marketing anyagain már biztosa látta a csinos doktornőt, aki azon kevés kollégák egyike, aki már 15 éve erősíti a FirstMed csapatát. Dr. Seidner egy éve belgyógyászként is praktizál nálunk. Tudjunk meg többet róla!

Hogyan lettél kardiológus?

A történet nem úgy kezdődött, hogy “én már óvodás koromban is orvosost játszottam”. Valójában, mint számos, továbbtanulásának irányát nehezen eldönteni tudó 3. éves gimnazistát, sok minden érdekelt. Szerettem, a mai napig szeretem a  kihívásokat, ezért gondoltam, megpróbálom az egyik legnehezebb felvételit: bekerülni az orvosira, ami az első nekifutásra sikerült.

Amikor az egyetemi tanulmányaim befejeződtek, újabb útkeresés kezdődött: az orientálódás, mely egy másik kihívással volt fűszerezve. Akkoriban a Budapesten nívósnak számító kórházi belgyógyászati osztályon volt nagyon nehéz álláshoz jutni, s nekem nem – mint ahogy azóta sem – volt  ehhez megfelelő kapcsolatrendszerem. Úgy döntöttem hát, hogy a belgyógyászat irányában folytatom az utam.

Egy véletlen szerencse  folytán egy éves amerikai ösztöndíjat kaptam, ahol kardiológiai profilú  osztályon dolgoztam. Mikor hazatértem, már nem volt kérdés, hogy kardiológus szeretnék lenni, így a belgyógyászat szakvizsga megszerzése után a kardiológiai szakvizsga  következett és elkezdtem a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben (GOKI) dolgozni. Később rövidebb tanulmányutakra még többször visszatértem az Egyesült Államokba, melynek kapcsán jártam a Mayo Klinikán, ahol vaszkuláris ultrahangot tanultam, valamint Upstate New Yorkban / Sycaruse/ egy háziorvosi praxisban töltöttem több hetet. A kint töltött idő nagyon nagy hasznomra vált, hisz a profi és hatékony munkavégzés nagyon jó példáját volt szerencsém megtapasztalni. Az amerikai egészségügy akkor jól összehangolt “üzemként” működött, ahol minden láncszem kapaszkodott a másikba, ami nagyon tetszett.

Később a Kardiológiai Intézetbeli főállásomat kardiológus konzulens munkára “cseréltem”, de a mai napig heti 1 szakmai  napot  még a GOKI-ban töltök.

A FirstMeddel hogyan kerültél kapcsolatba?

Véletlen szerencse folytán. Annak idején édesapám figyelt fel egy újságcikkre, melyben a Hattyú utcában az ún. Amerikai Klinika megkezdett építkezéséről írtak. Kapcsolatom, ismeretségem nem lévén, személyesen mentem el és néztem meg a  helyszínt. Akkor találkoztam Dr. Dános Évával, és a Klinika akkori orvosigazgatójával. A rövid bemutatkozást a tulajdonosokkal való találkozás követte és 1999 februárjában elkezdtem a Klinikán kardiológus konzulensként dolgozni. Heti egy kardiológiai rendeléssel kezdtünk, amit később az igényeknek megfelelően bővítettünk óraszámban. Az alapellátáson felül a kardiológia volt az egyik első szakorvosi rendelés, ami akkor nagyon hiányos eszközparkkal indult, de logisztikával sikerült átlépni az akadályokon. Hamarosan lett egy terheléses EKG-nk, azt követte egy holter; ultrahangra néhány évet kellett várnunk. Mára az akkori első ultrahangberendezést egy nagyon korszerű gép váltotta fel, ami még precízebb diagnosztikát tesz lehetővé. Erre azért is igazán büszkék vagyunk, mert magánpraxisban ilyen jó eszköz ritkán fellelhető elsősorban annak magas ára miatt.

Egyike vagy azon pár orvosunknak, akik mindkét helyszínünkön, a Hattyúházban és  Hűvösvölgyben is rendelnek. Van különbség a két rendelésed között?

Fontos kiemelni a különbséget, mert voltak ebből félreértések: míg belgyógyászként mindkét helyen, kardiológusként csak a Hattyúházban rendelek. A kardiológiai rendelés eszközhöz kötött és azok csak a széna téri rendelőben állnak rendelkezésemre. Ott van ultrahang, terheléses EKG és holter.

Mik a leggyakoribb betegségek, melyekkel hozzád, mint kardiológushoz fordulnak?

Nagyrészt kollégák küldik hozzám betegeiket a fizikális vizsgálat során talált eltérés, pl. szívzörej, vagy nem megfelelően beállított magas vérnyomás miatt. Vannak persze kardiológiai megbetegedésre utaló panaszok, melyekkel az emberek egy hányada közvetlenül hozzám fordul. Ilyenek – a teljesség igénye nélkül – a mellkasi fájdalom, a nehézlégzés, a fulladás, a lábdagadás, vagy a ritmuszavar érzet. Sok páciens van, aki az internet adathalmazából tünetei alapján a maga betegségét véli felismerni, de laikusként csak elbizonytalanodik és inkább szakemberre bízza a diagnosztizálást.

Milyen megelőzési technikákkal lehet a fenti panaszokat, tüneteket, megbetegedéseket megelőzni, elkerülni?

A stressz egy alattomos gyilkos, bár már közhelyszámba megy mindent erre fogni.  Minden kommunikációs csatorna a stresszmentes életet hangoztatja, miközben az egész világunk erre épül, hisz a politika, a munkahely, a közvetlen környezet, mind a stresszhelyzetekkel szembeni érzékenységünket használja ki. Én úgy látom, hogy minél több szó esik róla, annál erőteljesebben érzékeljük azt, amivel aztán nekünk kell valamit kezdenünk. Meg kell találnunk a számunkra legmegfelelőbb stresszoldó technikát, legyen az meditáció, jóga, sport, vagy egyéb kikapcsolódás.

Ha az ember stresszel az egészsége miatt, azzal is ront azon.

Az egészséges táplálkozás és a mozgás is fontos életviteli tényezők, melyek viszont  már elég jól beépültek az emberek tudatába, de a gyakorlatban még mindig nem nagyon sikerül kivitelezni. A sport is bele kellene, hogy kerüljön a “kötelesség” dobozba sok más, kötelességszámba menő dolog mellé. Kötelességszerűen kellene űznünk a rendszeres testmozgást még akkor is, mikor a kisebb ellenállás más irányba vinne, hasonlóképpen, mint ahogy az ember a munkahelyére is bemegy még akkor is, mikor épp nincs kedve. Mindkettővel magunknak teszünk jót. :)

Figyeljünk oda magunkra! Ajánlott rendszeresíteni otthoni vérnyomásmérőt?

Nem szükséges. Ha néha az eszköz mutat eltérést a köztudatban normálisnak tartott értékhez képest, hajlamosak az emberek megijedni, ha ez az érték pl már 130 hgmm, miközben korábban mindig csak 110 hgmm volt, pedig mindkét érték normális.  Amennyiben nincs más problémánk, vagy az orvos nem javasolja, akkor nem szükséges a mindennapos vérnyomásmérés. Időszakos orvosi vizsgálat, illetve állapotfelmérés során viszont kell, hogy erre mindenképpen sor kerüljön, legalább évente 1-2 alkalommal.

Apropó: az éves állapotfelmérő vizsgálat tartalmaz kardiológiai elemeket?

Protokoll szerint az általános szűrővizsgálatunk tartalmaz egy átfogó, valamennyi szervre vonatkozó alapos kikérdezést és fizikális vizsgálatot. Laborvizsgálatokat, melyek részben portokoll szerintiek, részben a páciens esetleges panaszainak, tüneteinek diagnosztizálására irányulnak. Ha az illetőnek kardiológiai jellegű panaszai vannak, akkor a szűrővizsgálatot végző orvos feladata eldönteni, hogy továbbküldi-e őt szakvizsgálatra. Ha a fizikális státusza, vagy a diagnosztikai eredményei arra engednek következtetni, hogy erre szükség van, akkor jönnek hozzám. Lehet persze beutaló nélkül is igényelni kardiológiai szak-, vagy eszközös vizsgálatot, arra természetesen a fizető egészségügyi rendszerben, mint például a FirstMedben is, megvan a lehetősége.

Egy beosztott, akit a menedzsere agyon stresszel, ugyanakkora rizikófaktorral rendelkezik, s legalább akkora szüksége van rendszeres szűrővizsgálatra, mint a főnökének. Ezért a menedzserszűrés név, amit előszeretettel alkalmaznak, nem szerencsés.

Amennyiben szeretne a doktornőhöz időpontot egyeztetni, kérjük, hívja a 224-9090-es telefonszámot.

Ez a cikk a 2015 februári hírlevelünkben jelent meg. Bővebb információért és a hírlevélre történő felíratkozáshoz kérjük kattintson ide.