Életszakaszok, Krízis – lehetőség, hogy változz!

Életszakaszok, Krízis – lehetőség, hogy változz!

 A címben szereplő kifejezések ugyanazt a jelenséget írják körül, de mindegyik fogalomnak más-más megközelítése van a kezelés során. Ebben a cikkben arra hívom fel az olvasót, hogy ismerkedjen meg ezekkel a különféle megközelítésekkel és olyan módszerekkel, melyekkel hatékonyan lehet egy életkrizissel megküzdeni.

Előfordult Önnel, amikor nagy nehézséggel találta magát szemben, hogy úgy érezte, legszívessebben megnézné a döntés milyen következményeket gyakorol hosszú távon az életére? 5-10 év távlatából ez a krízis lényegtelen apróságnak tűnik-e majd? Esetleg úgy tekintünk vissza rá, hogy ez a nehézségekkel való küzdelem erősebbé tett minket? Elképzelhető, hogy úgy lássuk magunkat, mint aki kedvezőtlen élményeit képes beépíteni az önmagáról alkotott képbe, és életének személyes történetének részévé teszi azt? Óriási előny lenne ezekre a kérdésekre előre ismerni az adott választ. Sajnos amikor benne vagyunk egy krízisben, többnyire nem látunk túl az akadályokon, kétségbe esettnek és reménytelennek érezzük magunkat.

Krízisek és életünkre gyakorolt hatásuk

 Sok olyan élethelyzet van, amely krízishez vezethet: iskola vagy munkahely váltás, a diploma megszerzése, házasság vagy válás, gyermek születése vagy elköltözése otthonról, másik országba való költözés vagy hazatelepülés külföldről. Megkülönböztetünk egymástól normatív krízist (kamaszkor, egyetem elkezdése, szülővé válás, nyugdíjba vonulás) és ún. major kríziseket. Az utóbbi váratlanul, hirtelen következik be, olyan mint egy autóbaleset, egy szeretett ember elvesztése vagy egy komoly betegség megjelenése. Néha a normatív krízisek akkora felfordulást okoznak az életünkben, hogy major (lélektani) krízis alakul ki belőlük.

Általánosságban véve a krízisek magukban foglalják az elszakadást életünk korábbi szakaszával,  el kell engednünk bizonyos dolgokat és nyitnunk kell új kihívások, feladatok érkezése felé. Néha a változások észrevétlenül következnek be életünkben, legtöbbször azonban az egyensúly megbomlását idézik elő, ahol egy nagyobb változás szükségeltetik ahhoz, hogy a dolgok visszatérjenek a rendes kerékvágásba. Sok mindentől függ, hogy hogyan sikerül kezelnünk ezeket a szituációkat: a változás mértékétől és az életünkre gyakorolt hatásától, olyan egyéni személyiségbeli jellemzőktől, mint a rugalmasság, optimizmus, vagy probléma orientáltság, de nem mindegy milyenek a szociális körülményeink, illetve az eddigi élményeink a változásokkal kapcsolatban. Elengedhetetlen, hogy minél többet tudjunk a krízisállapotok legfontosabb hatásairól, hogyan befolyásolják az  önmagunkról alkotott képet és a világ értelmezését. Egy új szituációhoz való alkalmazkodás magába foglalja, hogy személyiségünk ismeretlen részeire kalandozzunk, majd ezeket a részeket integráljuk énképünkbe. Az ismerős terep biztonságot nyújt, míg az ismeretlen gyakran félelmet és nyugtalanságot, feszültséget teremt. Ezek a folyamatok arra sarkallnak minket, hogy önismeretünket folyamatosan bővítsük, és próbáljuk legyőzni aggodalmainkat, félelmeinket.

Hogyan tudjuk fejleszteni a kíriziskezelésünket?

Nincs egyetlen olyan megoldás sem, amely biztos segítséget nyújtana, és a „Gondolkodj pozitívan” vagy „Próbáld meg előbb megérteni és megoldani a problémát” -hoz hasonló önsegítő mondatok sem vezetnek tartós eredményre.

Mégis van néhány olyan megközelítési mód, amely elsajátítása segít a szituáció megoldása felé.

  • A probléma igazi mélységének megértése és annak kezelése. Krízis közben sokszor elfelejtünk lassítani és analizálni a helyzetet, viszont az sem jó, ha a másik végletnél kötünk ki, azaz újra és újra ugyanazokat a köröket futjuk végig a gondolatainkban.
  • Törekedjünk arra, hogy ráismerjünk, mitől olyan nehéz az adott helyzet nekünk, hogyan hat az önképünkre és a kapcsolatainkra. Óriási előrelépés, ha megtaláljuk az összeköttetést a múltbeli élményeink és a jelen között.
  • Amikor bezárva érezzük magunkat egy helyzetbe, vagy úgy érezzük egy-egy szituációra mindig ugyanazt a választ adjuk, próbáljunk ki más alternatívákat, legalább gondolati szinten.
  • Nagyon fontos, hogy meg tudjuk osztani a tapasztalatainkat, akkor is ha ez sokszor kihívást jelent a bennünk növekvő szégyen- és elszigeteltség érzés vagy a bizalmatlanság miatt. Mégis aggodalmaink megosztása érzelmi megkönnyebbülést okoz, elfogadáshoz vezethez és a helyzet új aspektusai tárulhatnak fel.
  • Ha negatív érzéseink elhatalmasodnak rajtunk, és jól létünket fenyegetik, felkereshetünk szakembert pszichológus/pszichoterapeuta személyében.

Ha a fent leírt problémákkal Ön is küszködik, forduljon bizalommal hozzám vagy kollegáimhoz a Firstmedben. A klinika teljeskörű pszichológiai támogatást nyújt klienseinek biztonságos és kellemes környezetben.

Kroó Adrienn klinikai szakpszichológus, jelentős tapasztalata van a nemzetközi, multikulturális betegekkel való terápiás munkában, és számos mentális probléma kezelésében. Szakterülete a traumafeldolgozás, a krízis- és stresszkezelés és a kulturális változások terepe. Gyermekkora egy részét az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, néhány évet élt Németországban, és szenvedélye a különböző háttérből érkező emberek segítése.