A HPV nem csak a nőkre veszélyes…

A HPV szerepe a fej-nyaki daganatok kialakulásában

Manapság szélesebb körben ismert a HPV (Humán Papilloma Vírus) kóroki szerepe a méhnyakrák és a péniszrák kialakulásában, azonban kevésbé ismert ezen vírusfertőzések szerepe a fej-nyaki daganatok képződésében. Az összefüggés nagyobb nyilvánosságot kapott, amikor a népszerű színész, Michael Douglas nyíltan beszélt torokrákjáról, valamint HPV fertőzéséről, amelyet kóroki tényezőnek tartanak a betegsége kialakulásában.

A HPV vírusoknak mintegy 109 különböző típusa ismert. Az altípusok egy részUS actor Michael Douglas smiles on May 21, 2013 as he arrives for the screening of the film "Behind the Candelabra" presented in Competition at the 66th edition of the Cannes Film Festival in Cannes. Cannes, one of the world's top film festivals, opened on May 15 and will climax on May 26 with awards selected by a jury headed this year by Hollywood legend Steven Spielberg. AFP PHOTO / ALBERTO PIZZOLIALBERTO PIZZOLI/AFP/Getty Imagese, elsősorban a HPV-6 és a HPV-11 típusok jóindulatú, szemölcsszerű hámdaganatok, a nemi szerveken úgynevezett kondilómák, a nyálkahártyákon papillomák képzésében játszanak kóroki szerepet. Ezek ártalmatlan szövetszaporulatok, azonban a légutakban, főként a szűkebb régiókban, mint a hangrés, bizonyos méret felett nehézlégzést, fulladást okozhatnak. Minthogy ezek az elváltozások kiújulásra hajlamosak, sokszor több műtéti beavatkozás is szükségessé válik az eltávolításukra.

Az utóbbi évek kutatásai alapján egyértelműen kiderült, hogy a HPV bizonyos típusai pedig, mint a HPV-16 és a HPV-18, kóroki szerepet játszanak a fej-nyaki daganatok, elsősorban a szájgarati rákok (torokmandula- és nyelvgyökrák), nyelőcsőrák kialakulásában. Ezen vírusfertőzések daganatkeltő hatását az egyéb közismert faktorok, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás, tovább fokozzák valószínűleg az immunrendszer csökkent működésén keresztül. Statisztikai adatok alapján míg világszerte a HPV okozta új méhnyakrákos esetek éves száma eléri a 492,800-t, addig a HPV okozta új szájgarati rákok éves száma is 30,000 körülire tehető és ez növekvő tendenciát mutat, sőt, mára már kijelenthetjük, hogy egy világjárvány van kialakulóban.

A vírusok hámátadással, elsősorban szexuális érintkezéskor terjednek, beleértve a hüvelyi, orális és anális együttlétet is. Emellett kézzel, fertőzött eszközök, használati tárgyak útján is átvihető a fertőzés, valamint a vírushordozó anya gyermekének is átadhatja a fertőzést, leggyakrabban a szüléskor. A vírusok behatolásához apró hámsérülések szükségesek.

A vírusfertőzést követően a jóindulatú szövetszaporulatok rövidebb idő után, akár hónapok múlva kialakulhatnak, míg a rosszindulatú elváltozások rendszerint csak hosszú évek múltán lépnek fel. A vírusfertőzés akár spontán meg is gyógyulhat, amelyet követően azonban nem alakul ki a szervezetben tartós védettség, emiatt az illető akár újra meg is fertőződhet. Annak az esélye, hogy valaki élete során HPV fertőzést kapjon több, mint 50 %! A fertőzés a nemi élet megkezdését követően többnyire az első két év folyamán fellép.

A vírusfertőzés szűrése  a fej-nyaki régióban egyrészt részletes fül-orr-gégészeti szakvizsgálattal történik, amelynek során észleljük az esetlegesen már kialakult jó-, vagy rosszindulatú szövetszaporulatokat. A szövetszaporulatok további szövettani, illetve immunhisztokémiai vizsgálata során bizonyítható maga a HPV fertőzés is. Emellett lehetőség van a szájüregből és a garatból hámsejtek mintavételezésére, amelyek további részletes analízise igazolhatja a HPV fertőzést. Sajnos, minthogy jelentősen kisebb csíraszámban van jelen a vírus a szájüregben, mint a nemi szervek területén, ezen tesztek szenzitivitása és specificitása lényegesen alul marad a nőgyógyászati és az urológiai szűrésekéhez képest, így ezen utóbbi vizsgálatok elvégzése is mindenképpen ajánlott.

A vírusfertőzés megelőzésére bizonyos életmódbeli tanácsok mellett védőoltás is elérhető. Eddig kétféle vakcina, a kétkomponensű Cervarix, amely két magas rizikójú, rosszindulatú szövetszaporulatokat okozó altípus (HPV-16 és HPV-18) ellen véd, valamint a négykomponensű Silgard, amely a fenti onkogén altípusok mellett két, jóindulatú szövetszaporulatokat okozó, úgynevezett alacsony rizikójú HPV altípus (HPV-6, HPV-11, HPV-16 és HPV-18) ellen is véd, állt rendelkezésre.

Az újabb fejlesztésű oltóanyag, a Gardasil 9 a Silgard oltóanyagban található altípusok mellett további öt magas rizikójú, onkogén HPV altípus (HPV-31, HPV-33, HPV-45, HPV-52 és HPV-58) ellen nyújt kiegészítő védelmet. Ezen oltóanyagok beadását követően, szemben a természetes fertőzéssel,  tartós védettség alakul ki a szervezetben. A teljes oltási sorozat három oltásból áll, az elsőt két hónap múlva követi a második, majd hat hónap múlva a harmadik vakcináció. Az oltás mind kislány, mind kisfiú gyermekek részére ajánlott 11 és 12 éves kor körül még a nemi élet megkezdése előtt. Emellett felnőttek részére is ajánlott a védőoltás még igazolt HPV fertőzés esetén is, minthogy a vakcina beadásával valószínűleg az immunválasz modulálása útján a daganatok progressziója, valamint kiújulása csökken.

 

A HPV elleni védőoltások elérhetőek a FirstMedben is. Az első oltás előtt rövid orvosi konzultáció szükséges.