Stroke – versenyfutás az idővel

Newsletter-May-15-BrainMindannyian hallottunk már a stroke-ról, arról az alattomos, nagyon veszélyes betegségről, amit sokan szélütésként, vagy gutaütésként emlegetnek. De mi is ez pontosan, és milyen tünetekkel jár? Hogyan tudok én, mint kívülálló, életmentő segítséget nyújtani? Ha édesapám is ebben szenvedett, nekem is nagyobb rá az esélyem?

A stroke az agyérkatasztrófák összefoglaló neve. Az agyérkatasztrófák akkor következnek be, ha az agy egy vérrög által okozott érelzáródás következtében pár percnél tovább nem jut oxigénhez, vagy az agyszövetben, illetve az azt burkoló hártyákban vérzés keletkezik. Az elsőt iszkémiás stroke-nak (I.S.), a másodikat vérzéses stroke-nak (V.S.) nevezik.

I.S.

Az iszkémiás stroke, vagyis az agyérelzáródás miatti oxigénhiányos állapot a gyakoribb.

Hogyan ismerjük fel?

Az I.S.-nek egyértelmű, könnyen felismerhető jelei, tünetei vannak. Leggyakoribbak:

  • az arc és/vagy az egész test egyik felének bénulása, zsibbadása,
  • beszédzavar (nem tudja kimondani, amit szeretne vagy nem érti, amit mi mondunk).

Hogyan teszteljük?

  • Kérje meg az illetőt, hogy
    • mosolyogjon,
    • emelje fel mindkét kezét,
    • beszéljen, mondjon egy egyszerű mondatot összefüggően. Pl: “Szép napunk van.”
  • Ha az illetőnek a három kérés bármelyikének teljesítésével problémája van, azonnal hívja a mentőket!
  • Ha a tünetek egy idő múlva elmúlnak, illetve csak időnként jönnek elő hosszabb-rövidebb időre, abban az esetben átmeneti agyi keringészavarról (transient ischemic attack – TIA) van szó. Ebben az esetben is kórházi ellátásra, megfigyelésre van szükség.

Rizikófaktorai:

  • életmódbetegségek (pl. elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, magas vérzsír szint, mozgásszegény életmód, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, helytelen táplálkozás),
  • életkor (az életkor előrehaladtával nő az esély),
  • nem (25%-kal magasabb arányban fordul elő a férfiak, mint a nők körében),
  • ritka esetben vannak öröklődő rizikófaktorai, ezek pl. a fokozott véralvadással járó betegségek, vagy ha a családban két vagy több olyan elsőfokú rokon van, akinek szubarachnoidális vérzése, vagy agyi aneurizmája ismert. Az utóbbi esetben szűrővizsgálat kérhető, de csak 18 év felett. Tünetmentes gyerekek számára etikai szempontok miatt nem kérhető.

Ellátás:

Az I.S. ellátásának a célja a vérrög eltávolítása, amire kétféle lehetőség van. Az egyik a trombektómia, vagyis a kialakult vérrög mechanikus eltávolítása egy vékony katéter segítségével. Ezt Magyarországon az Országos Idegsebészeti Intézeten kívül még nagyon kevés helyen végzik. A másik, trombolízisnek nevezett beavatkozás sokkal szélesebb körben elérhető. Ezzel a módszerrel a vérrögöt feloldják.

A beavatkozás felnőtt (18 évnél idősebb) betegek esetén végezhető, amire a cukorbetegek és 80 évnél idősebbek esetében a tünetek kezdetétől számított 3, egyébként maximum 4,5 órán belül van lehetőség. Ez alatt az idő alatt meg kell történnie

  • a kórházba szállításnak,
  • diagnosztizálásnak,
  • koponya ct-nek,
  • laborparaméterek elemzésének,
  • alapvető életfunkciók (pulzus, vérnyomás, vércukor, EKG, stb.),
  • esetleges ellenjavallatok ellenőrzésének,
  • és az infúzió beadásának.

Minél hamarabb sikerül beavatkozni, annál nagyobb területet sikerül megmenteni és annál kisebb lesz a vérzés esélye.

Ha a tünetek nem indokolják, a trombolízisre nem kerül sor, mert mint minden más beavatkozásnak, ennek is vannak veszélyei. A beadott véralvadásgátló  fokozza a vérzékenységet és így mindenféle vérzéses szövődményt: például az agyi, vagy a nyálkahártya vérzést, ezért ilyen esetben mindenütt a világon egy egységesen elfogadott szigorú kritériumrendszer szerint folyik a beavatkozás. Központi idegrendszeri daganatos betegeknél például nem alkalmazzuk ezt a beavatkozást, mert a daganat fokozottabb vérellátása miatt nagyobb esély van a fent említett bevérzésre. (Más testrész daganata esetén a trombolízis egyénileg mérlegeneldő az esetleges vérzéses mellékhatás kockázatának türkében.) Abban az esetben, mikor nem lehet a beavatkozást elvégezni, a páciens szájon át szedhető, bár kevésbé hatékony véralvadásgátlót kap, beállítják vérnyomását, vércukrát, stb. és a szervezetre bízzák a regenerálódást folyamatos megfigyelés és a mielőbbi rehabilitáció megkezdése mellett. Az esetlegesen kialakuló elváltozásokat logopédiai, vagy gyógytorna kezelésekkel enyhíthetjük, lassíthatjuk. A mielőbbi rehabilitáció nagyon fontos a szövődmények kialakulásának megelőzése szempontjából. 

Akik stroke-kal kórházba kerülnek, azoknál a szívet, és a nyaki ereket is vizsgálják, mert akinél az agyban elzáródik egy ér, annál ugyanabban az érrendszerben kicsit távolabb, a szívnél is el tud. Az egyik különbség az, hogy míg az agyban rögtön beindul az elhalás, a szív egy kicsit jobban bírja. A másik: ha a szívben záródik el egy ér, az nagyon fáj, (általában a bal karba sugárzó szorító szívtáji fájdalom) így azzal hamarabb kerülnek orvoshoz az emberek. Az agyi érkatasztrófa jelei nem fájdalmasak.

V.S.

Ismertebb nevén agyvérzés. Itt az agyállomány közvetlen bevérzése, vagy az agyburkok között kialakuló vérömleny okozza a betegséget egy kiugróan magas vérnyomás, agyi aneurizma (érfalon lévő kiboltosulás) elpattanása vagy baleset miatt. A vérzés következtében kialakult vérömleny elnyomja az agy egy bizonyos részét, ami, ha az agytörzsben történik, létfontosságú szerveket, mint a szív, vagy a tüdő, működtető idegeket nyomhat, ezért sokszor halálos kimenetelű lehet

Rizikófaktorok (az IS rizkófaktorai mellett kiemelendő):

  • magas vérnyomás,
  • aneurizma – öröklődés,
  • fokozottabb veszélynek vannak kitéve a véralvadásgátlót szedő idős betegek, akik könnyen elesnek, és akár egy egyszerű ütéstől is bevéreznek. Egy esetleges esés utáni lelassulás, zavartság, fejfájás is ennek a tünetei lehetnek. 

Hogyan ismerjük fel?

Hirtelen ütésszerű tarkótáji fejfájás, vagy az IS-nál említett tünetek bármelyike.

Mit tegyünk?

Azonnal mentőt kell hívni.

Ellátás:

Szerencsés esetben (de nem minden alkalommal!) a vérzést el lehet távolítani. Kiterjedt és fokozottan veszélyes helyen elhelyezkedő vérzés esetén a kialakult vérömlenyt eltávolítják, ellenkező esetben megvárják, míg felszívódik.

Megelőzés:

  • egészséges étkezés: kevés zsír és szénhidrát, sok rost, zöldség, gyümölcs, sok víz (mediterrán diéta)
  • heti 3×1 óra rendszeres etestmozgás
  • cukorbetegség, vérnyomás, magas vérzsírszint beállítása
  • dohányzás elhagyása
  • rendszeres kivizsgálás, főleg a kiemelt rizikófaktorba tartozók esetében.

A fenti pontok betartásával nagyban hozzájárulhatunk ahhoz, hogy megelőzhető legyen akár a vérzéses, akár az iszkémiás stroke. Érdemes mindenkinek 40 év felett legalább egyszer elmennie egy általános állapotfelmérő vizsgálatra, ahol a rizikófaktor kiszűrését követően személyre szabottabb és részletesebb javaslatot kap esetleges szükséges életmódbeli változtatásokra, valamint, amennyiben szükséges, gyógyszeres segítséggel állítják be szervezete állapotát, hogy az biztonságban legyen.

Foglaljon időpontot most!

Ez a cikk a 2015 májusi hírlevelünkben jelent meg. Bővebb információért és a hírlevélre történő felíratkozáshoz kérjük kattintson ide.