Szezonális depresszió

Szezonális depresszió – Amikor minden nehezebben megy

Ahogy közeledik az év vége és a napok is egyre rövidebbé válnak, többször tapasztalhatjuk –nem csak saját magunkon – hogy kedvtelenebbek vagyunk. Sokak esetében ezt csak tetézi a „karácsonyi láz”, és hajlamosak az úgynevezett téli depresszió áldozatául esni. Van akinél rövidebb ez a folyamat, de sajnos vannak olyanok is, akiknél egészen hosszúra nyúlik. Egyes esetekben a tünetek már kora ősszel elkezdődnek és egész télen jelen vannak, hiszen ilyenkor megrövidülnek a nappalok, jóval később kel és sokkal korábban nyugszik a nap.  De mit tehetünk mindezek ellen, hogy ne nyomja rá bélyegét a téli sötétség a hangulatunkra?

A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NIH) kutatói már több, mint 3 évszázada kutatják a téli lehangoltság okának forrásait, melynek egy komolyabb változata  a szezonális depresszió (SAD), ami minden évben azonos időszakban jelentkezik (általában télen). Sajnos a pontos kiváltó okokkal még nem vagyunk tisztában, csak feltételezésekkel rendelkezünk, azonban van mód a tünetek enyhítésére.

„A téli lehangoltság egy általános fogalom, nem egy orvosilag elismert diagnózis. Sajnos a jelenség elég gyakori, azonban viszonylag enyhe lefolyású; az esetek többségében rövid idő alatt, külső beavatkozás nélkül lezajlik- mondja Dr. Matthew Rudorfer a NIH mentális egészségügyi szakértője. Dr. Matthew szerint a legtöbb esetben az ünnepi készülődés okozta stressz, illetve elhunyt szeretteink hiánya a téli lehangoltságunk fő kiváltóoka.

„A szezonális depresszió ugyanakkor teljesen más, hiszen ez egy klinikailag elismert és létező betegség, amit a legtöbb esetben a megrövidült nappalok okoznak” – mondja Dr. Rudorfer.  A szezonális depresszió egyik legszembetűnőbb tünete, hogy az évnek mindig ugyanazon szakaszában, ciklikusan jelentkezik. Kezdete általában késő ősz vagy a kora tél, és csak a naposabb tavaszi-nyári időszak jelentkezésével enyhül.

A szezonális hangulatváltozás jellegzetes tünetei a lehangoltság, a reményvesztettség, az ingerlékenység. A búskomorságban szenvedők gyakran elhanyagolják társas kapcsolataikat, szociálisan elszigetelődnek. Az őszi-téli időszakban csökken az energiaszintjük, jellemző az aluszékonyság, a kedvetlenség, nő az étvágy, ami súlygyarapodáshoz vezethet.

A szezonális depresszió pontos oka nem ismert, de feltételezhető, hogy a genetikai, életkori sajátosságok, a szervezet kémiai egyensúlya is szerepet játszanak a kialakulásában. Mindemellett a szervezet biológiai órája, cirkadián ritmusa is befolyással lehet a szezonális depresszió megjelenésére. Ez a nagyjából 24 órás ciklus szabályozza a test élettani folyamatait (testhőmérséklet, alvás, ébrenlét, hormonváltozás stb.). Ősszel és télen a napfény hiánya megzavarja ezt a belső ritmust, amely könnyen felborulhat, ez pedig depresszióhoz vezethet.

 

A NIH kutatói az 1980-as évek elején fedezték fel az összefüggést a szezonális depresszió és a fényterápia között. A fény van olyan hatékony gyógymód, mint a gyógyszerek, így a téli depresszióban szenvedőknek a fény egy nagyon hatékony antidepresszáns. Kutatások igazolják, hogy az agyunk szerotonin szintje emelkedik, amikor napfénynek vagyunk kitéve. Ez arra enged következtetni, hogy napfény terápiát maga a biológia igazolja. Fényterápiában egy speciális, a nap fényéhez hasonló színes fényt kibocsátó lámpák előtt napi egy órát kell eltölteni. A fényterápia természetesen azonban nem helyettesítheti a természetes fény, a mozgás hatását.

Teljesen normális, ha a komor őszi-téli napokon időnként lehangoltnak érezzük magunkat. Azonban ha ez az állapot tartóssá válik, és a fent említett tünetekből többet is észlel egyidejűleg, keresse fel orvosát! A szezonális depresszió jeleit komolyan kell venni, mivel kezeletlen állapotban súlyos következményei (tartós depresszió vagy visszatérő epizódok, öngyilkossági hajlam, szociális elszigetelődés, iskolai vagy munkahelyi problémák, tudatmódosító szerek használata stb.) lehetnek.

Mikor ellenőrizte utoljára D-vitamin szintjét? Jöjjön el klinikánkra és vegyen részt a FirstMed D-vitamin szűrésén, mely az éves állapotfelmérés egyik fontos eleme! Bővebben itt olvashat a kivizsgálásról.

 

A cikk a NIH oldalán jelent meg 2013. januárjában. Az eredeti, angol nyelvű változatért kattintson ide.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük