oltatni, vagy nem oltatni

A nagy kérdés: oltatni, vagy nem oltatni?

A védőoltások rendeltetése, hogy megvédjék a babát, illetve a gyermeket a betegségektől, melyek akár az életüket is veszélyeztethetik, mégis sokak kételkednek fontosságukban, illetve tartanak attól, hogy a kicsire éppen az injekció hoz majd bajt.

Valamennyi szülő számára fontos, hogy lehetőségei szerint mindent megadjon gyermekének, hogy egészséges, boldog felnőtté válhasson. A megfelelő fejlődés elengedhetetlen velejárója a kötelező védőoltások beadása. Ezek elmaradása ugyanis súlyos,  fertőző betegségekkel, maradandó károsodást okozó szövődményekkel járhatnak, akár halálhoz is vezethetnek.

A komoly betegségek még mindig jelen vannak

Bármilyen oltásról is van szó, a cél az, hogy hosszabb vagy rövidebb időre szervezetünk egy adott betegséggel, fertőzéssel szemben védetté váljon.

Azt gondolhatjuk, hogy bizonyos betegségek annyira ritkák, hogy a babának nincs szüksége oltásra ezekkel szemben. Fontos tudni, hogy ezek a betegségek az immunizáció miatt váltak ritkává! Az immunizáció pont azért olyan fontos, mert egy járvány kitörése a nem beoltott babák között elég ahhoz, hogy egy súlyos betegség újból gyakorivá váljon.

Egy országhatár sem képes megállítani egy járványt!

Azért mert közvetlen környezetünkben nem tapasztaltunk az utóbbi években/évtizedekben járványos gyermekbénulásos megbetegedést, vagy torokgyíkot, sajnos nem egyenlő azzal, hogy ezek a betegségek máshol sem fordulnak elő. Például a kötelező oltásoknak köszönhetően az Egyesült Államokban a kanyaró nagyon ritka, de a világ számos egyéb országában (páldául Ukrajna, vagy Románia) az oltottság hiányában a mai napig jelen van. Megfelelő immunitás hiányában akár mi magunk is hazahozhatjuk a kanyaró járványt egy-egy nyaralás alkalmával. Az Államokban 2014-ben 667 kanyaróval fertőzött esetről tudtak, legtöbbjük a vírust egy Fülöp-szigeteki utazás során hozta az országba, hiszen ebben az évben hatalmas járvány tombolt a szigetországban!  A megbetegedett emberek zöme nem volt oltva kanyaró ellen, és bizonyítottan egy nemzetközi utazás után fertőzödött meg. 2018. január 1. és július 14. között 21 különböző államból 107 megbetegedést regisztráltak, az páciensek többsége szintén nem rendelkezett a megfelelő oltással!

Az oltás bizonyítottan biztonságos!

A védőoltások évente 2-3 millió életet mentenek meg világszerte, mivel 26 különféle betegség ellen nyújtanak védelmet – hívja fel a figyelmet a WHO. Az oltások fejlesztése során a hatékonyság mellett egyre fontosabb a biztonság. Minden bevezetésre szánt vakcinát hosszan tesztelnek, és amíg a legkisebb kétség van, nem törzskönyvezik. A legújabb vizsgálatok azt bizonyították, a hatékonyság javítható, ha több betegség elleni oltást egy védőoltásba pakolnak be. Így az immunológiai folyamatok egymást erősítik, és persze az sem mellékes, hogy egyetlen szúrás elegendő a gyerek megvédéséhez.

Az oltások nem kívánt hatásai általában enyhék, veszélytelenek, spontán elmúlnak, meg sem közelítik a betegség okozta kellemetlenségeket és veszélyeket. Az oltás helyén bőrpír, duzzanat, fájdalom, esetleg láz, rossz közérzet alakulhat ki. Az élő kórokozót tartalmazó oltás után (ilyen az MMR is), mivel a beadott kórokozónak szaporodnia kell, és ez időt vesz igénybe, néhány nap vagy hét múlva jelentkezhetnek ezek a tünetek. Tulajdonképpen enyhe fertőzés zajlik ilyenkor a szervezetben.

A  kötelező oltásokat és az ismétlő oltásokat is be kell adni, amikor eljön az ideje, azonban vannak kivételek, amikor kifejezetten tilos oltani:

  • amennyiben tudjuk, hogy gyermekünk allergiás a vakcinára
  • betegség, láz esetén,
  • fennálló gyógykezelés esetén (például kemoterápia).

A gyermekeket minél hamarabb védeni kell

Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokat a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet szabályozza.

A védőoltások időpontját a baba életkora határozza meg, nem számít pl. ha koraszülött, vagy kis súllyal született. Ha más ellenjavallat nincs, életkora szerint kapja az oltásait.

Általános szabály, hogy a védőoltásokat azért kell pici korban többször ismételni, mert a szervezetük nem emlékszik egy idő múlva az előző oltásra. Korral ez a képesség javul, de kevesen tudják, hogy a gyermekkorban megkapott oltások egy részét érdemes lenne 40 év felett 10 évente ismételni.

Nem könnyű észben tartani és követni, hogy mikor milyen védőoltásra van szüksége gyermekünknek, de emiatt ne aggódjunk, ugyanis a védőnő feladata, hogy minden oltás előtt értesítse a családokat, a gyermekorvos pedig tájékoztatást fog nyújtani, hogy mi a teendő az oltás után, kell-e esetlegesen borogatni az injekció helyét, várható e bőrpír, vagy láz.

Ha gyermekünk nem kapja meg az életkorának megfelelő oltásokat, többet betegeskedhet, mint oltott társai, ezáltal többször maradhat ki akár a bölcsödéből/óvodából, vagy akár az iskolából, és mi szülők és többször lehetünk kénytelenek elkéretszkedni a munkából, hogy ápolhassuk őket.

Az oltással nem csak gyermekünket, de környezetünket is védjük!

Az elmúlt évtizedekben az Európai Régióban az olyan betegségek előfordulásának jelentős csökkenése, mint a gyermekbénulás, a kanyaró és a torokgyík nem csupán a biztonságos és hatékony védőoltásoknak voltak köszönhetőek, hanem annak a számtalan embernek is, akik elkötelezték magukat amellett, hogy mindezt elérhessük. A védőoltások beadatása révén egyrészt mindenki a saját egészségét védi, másrészt a közösségének a védelméhez, a tömeges védettséghez, valamint a rettegett betegségek felszámolásához is hozzájárul. Azáltal, hogy minden emberhez eljutnak a számára szükséges védőoltások, az immunizációs programok és az oltást nyújtó szolgáltatók segítenek abban, hogy egy egészségesebb jövőt építsünk mindannyiunk számára.

 

Az eredeti szöveget a CDC.gov-on olvashatják! A cikket a magyar vonatkozásoknak megfelelően átszerkesztettük!