Mindent a halláskárodosáról

A hangos zajok károsíthatják hallásunkat

Sokan meglepődnek, ha olyan fiatellal kerülnek szembe, akinek a hallásával van gond. Az emberek többsége csak az öregkori halláskárosodást veszi természetesnek. Talán emiatt is fordulnak szakemberhez kevesebben, mint ahányan szemészt keresnek a látásproblémáikra. Pedig becslések szerint minden tizedik ember szenved kisebb, nagyobb fokú halláskárosodásban. Ez a szám ráadásul folyamatosan növekszik, mivel a betegségek egyharmada zajártalom miatt következik be, modern világunk pedig egyre hangosabb.

Október – többek között – a hallás hónapja is, de mire is figyeljünk egészen pontosan, ha a hallásunkról van szó?

Napjainkban a zaj általi hallásromlás a legelterjedtebb. A zene, a sport, egyéb szabadidős tevékenységek és a munkánk során bennünket ért zaj nem tesz jót, de még a kerti munkában használatos eszközök zaja is ártalmas lehet.

A modern életünk szinte folyamatos zajban telik, a legtöbb ember napközben zajt kelt melynek hatására kialakulhat ideiglenes vagy tartós halláskárosodás, valamint akár füzúgást is okozhat, ha folyamatos zajban tartózkodunk.

A kezeletlen halláscsökkenés komoly kockázatot jelent az egészségünkre. Minél korábbi szakaszban fedezik fel, a kezelése is annál sikeresebb lesz. A halláscsökkenés nem csupán egy fület érintő probléma, káros hatásai igen szerteágazóak:

  • Súlyos betegségek figyelmeztető jele lehet, például a szív- és érrendszeri betegségeknek és a cukorbetegségnek.
  • Jelentősen fokozza, illetve felgyorsítja a szellemi hanyatlás kockázatát. Ha nem hanyagoljuk el romló hallásunkat, és igénybe vesszük hallókészülék segítségét, azzal mentális frissességünket óvhatjuk.
  • Elszigetel másoktól, ami magányhoz, szorongáshoz, depresszióhoz vezethet.
  • Fáradtabbá, stresszesebbé, ingerlékenyebbé, idegesebbé, frusztráltabbá tesz a mindennapokban.
  • Rontja az emlékezőképességet, csökkenti a fogékonyságot az új ismeretek befogadására, és a munkahelyi teljesítményt is visszaveti.
  • Megnöveli a balesetek és esések kockázatát.

A hallás számokban

A hangokat decibelben (dB) mérjük. Egy suttogás nagyjából 30 dB, egy normál hangvételű beszélgetés 60 dB, míg egy motor kb. 95 dB-lel száguld el mellettünk. Minden hang, ami 85 dB feletti, és hosszabb ideig hallunk/hallgatunk hosszú távon károsíthatja hallásunkat. 120 dB-től viszont már akár azonnali halláskárosodást is okozhatnak.

A hallás csökkenése minden embert érinthet, kortól-, nemtől-, munkától és szociális környezettől függetlenül. Annak ellenére, hogy a nagyothallás a népesség nagy részét érinti, ritkán foglalkozunk vele nyilvános témaként.

A számok önmagukért beszélnek:

  • Világszerte 500 millió ember küzd valamilyen hallás problémával
  • Európában körülbelül 70 millió ember érintett
  • Magyarországon minden 10. ember érintett

A statisztikák szerint a 65-70 éves korosztály 25%, a 70 év felettiek 35-40 % szenved különböző mértékű halláskárosodást.

Sok oka lehet a halláscsökkenésnek. Például egy megfázás. A fülek csatlakoznak a torokhoz és az orrhoz. Ha az orr elzáródik, gyakran nyomást érzünk a fülben. Ez azt jelenti, hogy a dobhártya nyomás alatt áll, ezért nem rezeg a megszokott módon, emiatt kevésbé hallunk.

A halláskárosodás egyik formája a maradandó hallásvesztés, melyet a hallásban történt fizikai kár okoz. Ha valaki 80 decibelnél hangosabb zajnak van kitéve, a fül csigájában található apró, érzékeny szőrsejtek tönkremennek. A túl erős rezgésektől kiszakadnak helyükről, akár egy fa a nagy viharban. Ilyenkor maradandó a halláskárosodás, mivel ezek a szőrsejtek nem képesek regenerálódni.

A maradandó halláskárosodás elkerülésére mindenképp használjunk fülvédőt, így elkerülhetjük a súlyosabb kárt valamint a siketséget.

 

Az eredeti szöveget a CDC.gov-on olvashatják! A cikket a magyar vonatkozásoknak megfelelően átszerkesztettük!

Nemzeti Ünnep

Klinikánk október 22-én (hétfőn) és október 23-án (kedden) a nemzeti ünnepre való tekintettel zárva tart.

Ügyeletes orvosaink minden nap elérhetőek. 

You have Successfully Subscribed!