Védőoltások

OltásAnnak érdekében, hogy az immunitás kialakuljon, az oltás során egy antigén anyagot fecskendeznek a szervezetbe. Ez lehet elhalt, inaktív vagy jelentősen legyengített változata az adott betegségnek, amely mozgásba lendíti a szervezet immunrendszerét ezzel alakítva ki a kór elleni védettséget.

Miért oltassunk?

A vastüdő és a járókeret a gyermekbénulásnál, vagy a rubeólával járó szamárköhögés és születési rendellenességek mára úgy látszik csak egy letűnt kor emlékei. Pedig valamivel több, mint egy évszázaddal ezelőtt az Egyesült Államokban 20 százalék körüli volt a születéskori és az ötéves kor előtti gyermekhalálozás aránya. Ennek az olyan fertőző betegségek, mint kanyaró, a diftéria és a himlő voltak a leggyakoribb kiváltói. A fejlett országokban az oltások fejlődésének és széles körben való elterjedésének köszönhetően ezek a pusztító betegségek mára ritkaságszámba mennek. A vakcinák több millió ember életét mentették meg és van olyan kór, ami szinte teljesen ismeretlen számunkra, sőt olyan is, amit mára megszűntnek nyilvánítottak az egészségügyi szervezetek.

Akkor miért van még mindig szükség oltásokra?

A baktériumok és vírusok többsége, amelyek ezeket a betegségeket okozzák továbbra is megtalálhatóak a környezetünkben és a megfelelő védekezés nélkül újra mindennapossá válnának. A szamárköhögés, a diftéria és a kanyaró például újra felütötte a fejét olyan helyeken, ahol lecsökkent az oltottsági arány. A fertőző betegségek elleni küzdelemnek még nincs vége. Bár a jelenlegi oltások és az új vakcinák segítik a megelőzést, az újra vagy éppen most először előkerülő betegségek – mint a sertés- vagy madárinfluenza – továbbra is fenyegetést jelentenek az emberek és a közösségek számára. Mindeközben egyre jobban nő a kórokozók antibiotikumokkal szembeni ellenállása és a kutatások azt mutatják, hogy ez a XXI. század egy komoly problémája lehet. Mivel az oltások megelőzik a betegséget, így csökkentik az antibiotikumok használatának szükségességét.

Miért van annyi ellentmondás az oltásokkal kapcsolatban?

Amióta 200 évvel ezelőtt bevezették az oltásokat, folyamatos a vita. Számos ember gyanúval tekint erre a módszerre, sőt vannak, akik nyíltan vállalják oltás-ellenességüket. Az oltásokkal és a vakcinák elkészítésével kapcsolatos szigorú előírások azonban mára az emberek nagy részét meggyőzte arról, hogy biztonságos ez a fajta megelőzés. A jól informált egészségügyi dolgozók és a széles körben elérhető információ a két kulcsa annak, hogy az oltási programok sikeresen működjenek.

Mi az oltás?

Annak érdekében, hogy az immunitás kialakuljon, az oltás során egy antigén anyagot fecskendeznek a szervezetbe. Ez lehet elhalt, inaktív vagy jelentősen legyengített változata az adott betegségnek, amely mozgásba lendíti a szervezet immunrendszerét ezzel alakítva ki a kór elleni védettséget.

Hogyan készülnek a különböző oltások?

Az inaktív vakcinák vírusrészekből állnak, melyeket hő vagy formaldehid segítségével pusztítottak el, ezért a vírus nem tud duplikálódni. Ennek ellenére a vírus kapszid fehérjéit felismeri a szervezet, ennek köszönhetően indul be az immunizálódási folyamat. Ha az elkészítési folyamatban nincs hiba, a vakcina nem fertőz, de előfordulhat, hogy a hibás gyártás miatt megmarad néhány fertőző vírusrész. Mivel a vakcina képtelen a reprodukcióra, időnként újabb oltásokra van szükség, hogy a szervezet védekező készsége megmaradjon. A gyengített vakcinák esetében nagyon alacsony virulenciával bíró vírusrészek kerülnek a szervezetbe, melyek reprodukálódnak ugyan, de nagyon lassan. Pont emiatt kevesebbszer van szükség ismétlőoltásra, de ez a fajta megelőzés nem alkalmazható a legyengült immunrendszerrel rendelkező betegeknél. A vírusszerű részvakcinák vírusfehérjékből állnak, melyek képesek arra, hogy olyan részekké álljanak össze, melyek hasonlítanak a vírusra melyből nyerték őket. Mivel a vírus nukleinsavával nem rendelkeznek, nem is tudnak fertőzni. A humán papillómavírus és Hepatitis B ellen használt oltások a legismertebbek az ilyen jellegű vakcinák közül. A vakcinák a vírusok részeinek vagy egészének felhasználása nélkül egy antigént juttatnak a szervezetbe. Ezt egy specifikus fehérje vírus vagy baktériumból történő izolálásával hozzák létre. Ennek a módszernek a gyenge oldala, hogy az izolált fehérjéknek más lehet a felépítésük, mint a fehérjének a normál környezetében, ezért elképzelhető, hogy hatásukra olyan antitestek képződnek, amelyek később nem ismerik fel a fertőző organizmust. Emellett ezek a vakcinák gyakran gyengébb reakciót váltanak, mint a más típusú oltások. Számos más oltási módszer is kidolgozás alatt van. Ezek közé tartozik a DNS-oltás és a rekombináns vírusos vektorok.

Milyen mellékhatásai vannak az oltásoknak?

Bármilyen oltásnak lehet mellékhatása. Ezek többnyire jelentéktelen tünetek – mint a gyulladt kar, vagy alacsony láz – formájában jelentkeznek és néhány napon belül maguktól elmúlnak. A gyermekeknél – ritkán ugyan –, de előfordulhat heveny allergiás reakció vagy valamilyen neurológiás roham. Ennek ellenére nem szabad elfelejteni, hogy a vakcinákat folyamatosan ellenőrzik és a mellékhatás kockázata nem magasabb, mint bármely más orvosság esetében. Fontos, hogy aki az oltás ellen dönt, az gyermekét és a körülötte lévőket is kiteheti egy esetlegesen halálos betegség kockázatának.

Miért fontos a gyermekkori oltás?

A gyermekkori oltások számos komoly vagy akár halálos betegségtől – mint a kanyaró, a diftéria, a gyermekbénulás, a szamárköhögés, a tetanusz vagy az agyhártyagyulladás – védik meg csemeténket. Nem véletlen, ha ezek a betegségek ritkának tűnnek: mindezt az aktív, világszerte zajló oltási programoknak köszönhetjük. Ha lecsökken az immunizációs arány, az oltással megelőzhető betegségek száma újra növekedni kezdhet.

Okozhat-e autizmust az oltás?

A témával kapcsolatos számos érv és ellenérv hatására, a kutatók foglalkozni kezdtek ezzel a kérdéssel, de a mai napig nem találtak nyilvánvaló kapcsolatot az autizmus és a gyermekkori oltások között. Bár az autizmus első jelei egy időben jelennek meg, bizonyos oltások beadásával – ilyen a kanyaró, a mumpsz és a rubeóla elleni vakcina – egyelőre semmi nem bizonyítja, hogy ez több lenne egyszerű véletlennél.

Miért ilyen fiatal korban kapják meg a kisgyermekek az oltást?

Bár az újszülöttek az anyától kapott antitestek miatt számos betegséggel szemben immunisak, ez a védettség egy hónapostól nagyjából egyéves korukig terjed. A korai oltás – némelykor röviddel a születés után – azért fontos, mert ezek a betegségek akkor jelennek meg a leggyakrabban, amikor a gyermek még nagyon fiatal és komplikációk kockázata nagyon magas. Az oltás idősebb korra való halogatása, azt jelentheti, hogy túl későn biztosítjuk gyermekünknek a szükséges védelmet.

A családom nagyon egészséges. Gondot jelent-e ha úgy döntök, hogy kimaradok a gyermekkori oltási programból?

Az oltások kihagyását nem javasoljuk, ez ugyanis védtelenné teheti gyermekét olyan betegségekkel szemben, amelyek különben könnyen elkerülhetőek lennének. Érdemes tudni, hogy vannak olyan gyermekek és felnőttek, akik különböző orvosi okok miatt nem kaphatnak meg bizonyos védőoltásokat vagy szervezetük nem reagál arra, így egyetlen védekezési lehetőségük a körülöttük lévők immunitása. Ha bármilyen oltással kapcsolatban kétségei merülnek fel, beszélje meg ezeket gyermeke orvosával. Ha a gyermeknél valamiért kimarad valamelyik oltás, általában van lehetőség ezek pótlására. A már megkapott oltásokat általában nem szükséges megismételni. Rutin és utazási oltásokA vakcinákat három csoportra oszthatjuk: rutin, javasolt, és kötelező. Ezeknek a rutin jellegű oltásoknak minden országban megvan az elfogadott listája. Emellett vannak még olyan vakcinák, melyeket kifejezetten egy bizonyos régióba történő utazás esetén ajánlanak, hogy védettséget szerezzünk az olyan betegségek ellen, mint a tífusz, a kullancs okozta agyvelőgyulladás vagy a veszettség. Akad olyan ország, melybe nem léphetünk be, ha bizonyos oltásokat nem kaptunk meg. Szaúd-Arábia a Hajj idején például megköveteli a meningococcus elleni oltás meglétét. A Nemzetközi Egészségügyi Szabályozás szerint az egyetlen olyan vakcina, amit be kell adatnunk, ha bizonyos közép-afrikai vagy a trópusi dél-amerikai országokba kívánunk utazni, a sárgaláz elleni oltás.