Szeretjük süttetni a hasunkat, különösen nyáron, amikor azt hisszük, hogy a bronzbarna bőr sokkal vonzóbbá tesz bennünket. Szívesen töltünk hosszú órákat a szabadban: fekszünk a vízparton, várost nézünk egy új helyen, vagy túrázunk a hegyekben.
Noha sok jó származik a napból és az általa termelt ultraibolya (UV) sugárzásból, a túlzott kitettség veszélyes lehet. Amit talán nem mindenki tud, az az, hogy a leégés több annál, mint egy egyszerű vörös folt a bőrön. Összefoglaltuk a FirstMed szakorvosainak tanácsait arról, hogyan védje bőrét hatékonyan, és hogyan kerülje el UV-sugárzásnak való túlzott kitettség káros hatásait.
Hogyan károsítja a bőrt az UV-sugárzás?
A szemünk számára láthatatlan UV-sugárzás a napsütés fő formája. A túlzott UV-sugárzás árt a szemnek és súlyosan károsíthatja a bőrt, különösképpen rákos megbetegedéseket okozhat. Amikor napfény ér bennünket, a szervezet elnyeli az UV-sugarakat, és energiává alakítja azokat. Ha túl erős a sugárzás, ez a folyamat károsíthatja a bőr sejtjeit.
Az UV-sugárzásnak három formája van: UVA (hosszúhullámú), UVB (középhullámú) és UVC (rövidhullámú). A hosszabb hullámhosszú UVB sugaraktól leégünk, míg a rövid hullámhosszú UVC sugarak károsíthatják az ózonréteget, mely megvéd hosszabb hullámhosszú UVA és UVB sugarak káros hatásaitól. Az UVC sugarak súlyos égési sérüléseket okoznak, és irritálhatják a szemet, ami olyan érzést kelt, mintha homok kerülne a szembe – súlyos esetekben egy-két napig nem is szabad a szemet használni.
Az UV-sugárzás a bőr idő előtti öregedéshez (például ráncok és öregségi foltok kialakulásához) vezethet és akár bőrrákot is okozhat. Hogy ezt megértsük, először tudnunk kell néhány dolgot bőrünk szerkezetéről. Az epidermiszben (a bőr legkülső rétege) három réteg van: stratum corneum, melanociták és keratinociták. A stratum corneum egy külső réteg, amely főleg elhalt sejtekből áll, és megvédi a testet a kórokozóktól és baktériumoktól. A melanociták állítják elő a melatonint, amely a bőr színét adja (és nyáron barnulást, annak, akinek a bőre genetikailag fogékony rá). A keratinociták olyan sejtek, melyek kollagént és elasztint termelnek – ezek a fehérjék teszik a bőrt simává és feszessé.
Ha túl sok időt töltünk a szabadban fényvédőszer vagy védőruházat viselése nélkül, az UV-sugárzás idővel károsítja ezeket a rétegeket oly módon, hogy behatol az epidermiszbe és lebontja az elasztinrostokat, így azok vékonyabbak lesznek. Ez ráncokat okozhat az arcán, amikor mosolyog vagy nevet!
Hogyan lehet kezelni a leégést és megelőzni a bőrrák kialakulását?
Azért, hogy elkerülje napsütés ártalmait, ne tartózkodjon napos helyen 10 és 16 óra között, amikor a legerősebb a sugárzás. Ha ilyenkor mégis ki kell mennie a szabadba, gondoskodjon a fényvédelemről: viseljen védőruházatot, napszemüveget, és vigyen fel 30-as vagy magasabb SPF-értékű fényvédő krémet, amely mind az UVA, mind az UVB sugarak ellen védelmet nyújt. A fényvédő krémet kétóránként vigye fel, ha hosszabb ideig tartózkodik a szabadban, vagy akár gyakrabban ha izzad, vagy szabadtéren úszik (például tengerben, tóban vagy medencében).
Ha leég, az érintett terület hűtésével enyhítheti a tüneteket: hideg borogatással vagy hideg vízzel, majd aloe verát tartalmazó hidratáló krémmel. Lehet, hogy ezek az óvintézkedések túlzónak tűnnek, ám segíthetnek csökkenteni a napsugárzás okozta bőrkárosodás kockázatát.
Hogyan okozhat a napsütés bőrrákot?
Míg a bőrrák kialakulásának legnagyobb kockázati tényezője az öregedés, az erős napsütésből származó UV-sugárzás növeli a rák kialakulásának kockázatát az élet későbbi szakaszában. A bőrrák két leggyakoribb típusa a bazális sejtes karcinóma és a laphámsejtes karcinóma. A melanoma, a bőrrák súlyosabb, de kevésbé gyakori formája szintén összefügg a napsugárzással.
A bazális sejtes karcinóma és a laphámsejtes karcinóma
A bazális sejtes karcinómák (BCC-k) rózsaszín vagy vörös kiütéseknek tűnhetnek a bőrön, míg a laphámsejtes karcinómák (SCC-k) vörös, pikkelyes foltokként vagy dudorokként jelenhetnek meg, amelyek karcolás vagy ütés esetén könnyen vérezhetnek. Mindkét nem-melanomás bőrrák lassan növekedhet, de gyorsan terjedhet. Ne hagyja ezeket kezeletlenül, akadályozza meg, hogy a nyirokcsomókon vagy az ereken keresztül a bőr mélyebb rétegeibe vagy a test más részeire tevődjenek át.
Melanoma
A melanoma a bőrrák súlyos formája. Akkor keletkezik, amikor a pigmenttermelő bőrsejtek, a melanociták elrákosodnak. A melanomák szélei egyenetlenek, szegélyük csipkés vagy rovátkolt lehet, míg a közönséges anyajegyek szélei simábbak, egyenletesebbek. Az anyajegyek figyelmeztető jele a több szín jelenléte. Míg a jóindulatú anyajegyek általában egyenletesen barnának vagy cserbarnának tűnnek, a melanomák gyakran különböző barna, cser vagy fekete árnyalatúak.
Mire a melanoma már kialakult, csakis műtéti eltávolítás vagy kivágás útján lehet kezelni. Sajnos a melanoma előfordulása évről évre egyre gyakoribb, különösen azok körében, akik gyermekkorukban leégtek.
Mikor kell orvoshoz fordulni a nap okozta károsodások miatt?
Kulcsfontosságú a korai felismerés. Háromhavonta alaposan ellenőrizze bőrét a feje tetejétől a talpáig. Kérje meg párját vagy jóbarátját, hogy segítsen ellenőrizni azokat a területeket, amelyeket nem lát, például a hátát, a füle hátsó részét és a nemi szervét. Az önellenőrzésen túlmenően érdemes legalább évente bőrgyógyásszal a teljes testfelületre kiterjedő bőrvizsgálatot végeztetni.
Keresse fel kezelőorvosát, ha a melanoma korai jeleit gyanítja, például új anyajegyet talál vagy olyat, amelynek új jellemzői vannak, például megváltozott az alakja vagy mérete, viszket vagy vérzik.
A valódi öregségi foltok nem rákosak. Ha azonban olyan foltot vesz észre, amelynek mérete vagy alakja gyorsan változik, keressen fel bőrgyógyászt. Ha sokat tartózkodik a napon, a családjában előfordult már bőrrák, vagy gyanús anyajegyei vannak, 20 éves kortól érdemes rendszeresen szűrésre járni.
Image: ABCDE of detecting melanoma
Hogyan diagnosztizálják a bőrrákot?
Amikor egy bőrprobléma miatt felkeresi a rendelőt, a háziorvos megvizsgálja bőrét, és eldönti, hogy szüksége van-e további szakorvosi vizsgálatra. A bőrrák diagnosztizálása úgy történik, hogy szövetmintát vesznek a bőrből, amelyet mikroszkóp alatt megvizsgálnak. A bőrbiopsziával összegyűjti a bőrgyógyász az eljáráshoz szükséges sejteket. A biopszia az egyetlen módja annak, hogy kiderüljön, bőrrákja van-e.
Konklúzió
A bőr a test legnagyobb szerve és elsődleges védelmi vonala, ezért megfelelő védelmet érdemel! Az UV fény legenyhébb esetben is ráncokat, kiszáradást és az öregedés egyéb jeleit okozhatja, de bőrrákhoz is vezethet, ha nem kezelik időben! Mindig óvja bőrét a napsugárzástól, mert az évekig tartó károsodást okozhat, miután a barnaság már rég elhalványult. Fogadja meg tanácsainkat, hogy nyara biztonságos és vidám legyen.
Ha kérdése van, vagy a fent részletezett tünetek bármelyikét tapasztalja, vegye fel kapcsolatot szakorvosainkkal. Szombati napokon a bőrgyógyászati tanácsadásra kedvezményes árat biztosítunk.
