Az alvás erősíti a memóriát

Az alvás erősíti a memóriát

Amikor új dolgot tanulunk, úgy rögzíthetjük a legjobban, ha alszunk rá egyet, mert az alvás emeli a memória hatásfokát. Az alvás során a memóriában összekötődhetnek egymással az új és a régi információk.

Mi történik emlékeinkkel alvás közben? Hogyan befolyásolja az alvás hiánya tanulási és emlékezési képességünket? A NIH (Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet) kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy komplex kapcsolat ismerhető fel az alvás és az emlékezés folyamata között. A tudósok új eredményei talán forradalmasíthatják a tanulást, vagy segíthetnek a későbbiekben az időseknek, hogy minél több emléket őrizzenek.

“Megtanultuk, hogy a tanulás előtti alvás segíti az agyat felkészülni az új emlékek befogadására” – mondja Dr. Matthew Walker, a Berkeley Californiai Egyetem alváskutatója. “Majd a tanulást követő alvás ágyazza be az új információkat az agy szerkezetébe, hogy kevesebb eséllyel merüljenek feledésbe.”

Az alvásunkban különféle fázisok figyelhetőek meg: a szendergés, a középmély alvás és a mély alvás. A mély alvásban vagyis a REM (gyors szemmozgásos) szakaszban szoktunk álmodni. A fenti három alvási fázis nagyjából kilencven percenként ismétlődik.

A nem REM-es fázisok megléte szükséges ahhoz, hogy másnap is hatékonyan tudjunk tanulni. Ha nem alszunk eleget, akár negyven százalékra is visszaeshet a teljesítményünk. “Nem tudunk egyszerre éjszakai baglyot játszani és tartósan hatékonyan teljesíteni” – fűzi hozzá Walker. Az alvás hiánya hatással van az agyunk hipocampus nevű részére, melynek kulcsfontosságú szerep jut az új emlékek elraktározásában.

A nap során velünk történt események legnagyobb része egy idő után a feledés homályába vész. “Az emlékek először nagyon törékeny és nyers formában kerülnek be az agyunkba” – mondja Dr. Robert Stickgold a Harvard Gyógyszerészeti Iskola alvásszakértője.

Agyunk alvás közben szelektál. Ekkor dől el, hogy mely emlékek maradnak meg bennünk és melyek azok, amiket örökre elfelejtünk – magyarázza Stickgold.

“Egy éjszakányi alvás alatt néhány emlék felerősödik.” Kutatások igazolják, hogy van olyan tudás – mint egy zongorán megtanult dallam –  mely pozitívan változhat, tehát javulhat az alvás hatására.

Az emlékeket a mély alvási fázis még stabilabbá teszi. A REM szakasz alatt ezek összeköttetései is átrendeződhetnek az agyunkban, így sokszor azzal teszünk a legjobbat egy probléma megoldására való igyekezet közben, ha alszunk rá egy nagyot. A REM alvás erősíti az érzelmi memóriát is.

Köztudott, hogy alvási mintázatunk életkorunkkal együtt változik. Sajnos a memóriát igazán erősítő mély

alvási fázisok 30-as éveink végén egyre ritkábban fordulnak elő. Walker és kollégái megállapították, hogy egy hatvan éves embernek hetven százalékkal kevesebb mély alvási szakasza van mint egy 18 és 25 év közötti felnőttnek. Az idősebbeknek így nehezebb lesz felidézni az előző nap megtanultakat. A kutatók azon dolgoznak, hogy megtalálják azt a módszert, amivel a REM szakaszok mennyisége a fiatalkori szinten vagy annak közelében tartható idősebb kor esetében is!

“Bár kevés ehhez szükséges  gyógyszer áll rendelkezésünkre, az alvás egy potenciálisan kezelhető területnek mondható” – jelenti ki Walker. “Az alvás minőségének javításával fejleszthetjük az idős emberek memóriáját is.” A fiatalok, főleg diákok számára Stickgold azt tanácsolja, hogy fogadják el, hogy a tanulás utáni alvás épp olyan fontos mint a tanulás előtti.


Tanuljunk meg aludni:

Ezek a tippek a tudósok szerint segíthetik a diákokat a tanulásban:

  • Aludjunk eleget az új ismeretek megszerzését megelező és követő 24 órában egyaránt
  • A legtöbb felnőtteknek 7-8 óra alvásra van szüksége naponta, erre maximálisan ügyeljün. A memóriát nem erősíti négy óra vagy annál kevesebb alvással töltött idő.
  • A délutáni alvás is hasznos lehet, de csak akkor segíti a memória működését, ha legalább kilencven percig tart. Így viszont az esti elalvás vállhat nehézkessé.

 

Forrás: NIH hírek